február 22nd, 2010
Kínai szimbólumok szerencsehozó tárgyak a feng shuiban
A tradicionális feng shui nem használ ilyen típusú szerencse hozó figurákat mint harmonizáló eszközöket. A feng shui tanácsadó a ház energetikai térképét állítja fel tér és idő függvényében és ennek alapján tesz javaslatot a helyes színek használatára, berendezések elhelyezésére, dísztárgyak kihelyezésére. Minden népnek meg vannak a maga szerencse szimbólumai és ezek jobban illenek néha egy adott lakásba mint a kínai csecse becsék. Természetesen mindenkinek szíve joga, hogy mivel díszíti a lakását, csak nem szabad elfelejteni, hogy nem ezek a kis kegytárgyak hozzák el az életünkbe a gazdagságot, a szerelemet, a sikert hanem a mi hozzáállásunk, és a harmonikus környezet amelyet e metafizikai tudomány révén valósíthatunk meg. Ezek a tárgyak csak emlékeztetők, hogy mit is szeretnénk elérni, mire is vágyunk, olyanok mint a naptárbejegyzések. Senki sem hiszi, hogy ha be írja a naptárjába hogy holnap meggazdagszik az úgy is lesz, ha csak, nem tesz ennek érdekében igen jelentős lépéseket. Hogy miről is beszélek, lássunk egy példát: van két hölgy legyen a nevük, Inci és Kata. Mindketten magányosak és társra vágynak. Ennek érdekében kitesznek a lakásukba egy delfinpárt a megfelelő helyre, és mindenféle szívecskés tárgyat, meg páros fotókat. Mindenből párosat. Az egyik hölgynek mondjuk Katának bejön, és talál párt magának. Be jön az életébe a nagy Ő. Azt mondja, hát igen valóban segít a feng shui. Incinek viszont nem jön össze, és ő szomorúan konstatálja, hogy nem működik a feng shui. Megint egy felesleges remény volt. Mi is volt a baj tulajdonképpen? Először is, ez nem volt feng shui hiszen nem történt felmérés és harmonizálás, csak tárgyakat helyeztek ki valaminek a reményében. Hogy miért is működhetet a dolog, az egyszerű. Kata amikor látta a tárgyakat, teljes szívvel és lélekkel az általuk képviselt kívánságra gondolt, arra hogy talál magának egy társat. Vagy is pozitív energiával töltötte fel a tárgyakat és azok szimbolikus jelentését. Inci viszont minden egyes alkalommal arra gondolt hogy ő milyen magányos és bizony ezt a tartalmat kölcsönözte a tárgyaknak is, ezért neki nem is működtek. Vagyis negatív jelentéssel töltötte fel a szimbólumokat. Nem a tárgyak vonzották, vagy nem vonzották az életükbe a kívánságuk tárgyát, hanem a saját gondolataik. Ez hívja a szakirodalom a rezonancia törvényének. Amire a leggyakrabban és legintenzívebben gondolsz az jön az életedbe. Gondolj csak arra, hogy fáj a fejed és legyen bármilyen jó a napod hamarosan fájni is fog a fejed, mert ezt kívántad. A tudat alatti nem mérlegel, csak teljesít, neki mindegy, hogy ez neked jó, vagy nem jó, kérted hát kapod. Így működnek ezek a szimbolikus tárgyak, is azt hoznak az életünkbe, amit mi gondolunk róluk, de nem szabad elfelejteni, hogy hatásuk igen rövid életű, csak addig élnek, amíg mi életbe tartjuk őket.
Ajánlom mindenkinek, hogy gondolkodjon el ezen, és azután döntsön, hogy vesz, vagy nem vesz egy ilyen figurát!
Nem vagyok ellenük mer vannak közöttük nagyon dekoratívak is, de vannak förtelmesek is. Nekem is vannak ilyen kedves kis figuráim, mindegyiket kaptam valakitől, és amikor rájuk nézek, ez a szeretett személy jut az eszembe, és ez jó érzéssel tölt el. Számomra ennyi a jelentésük.
Jó gondolkodást!